KERESŐ Apróhirdetés Fórum Látogatóknak Cégeknek Szakmai rovatok Rólunk AKCIÓ
 
  Hő- és hangszigetelő, Hő- és hangszigetelő, Hő- és hangszigetelő, Hő- és hangszigetelő, Hő- és hangszigetelő,
 
Nagyvilág
Itthon
Öko
Oktatás
Építőanyag- ismeret
A szakmák
Az ÁCS
Ipari alpinista
Asztalos
A bádogos
A belsőépítész
A burkoló
A szobafestő
A Kőműves
A Szerkezet - lakatos
A Takarító
Az üveges
A Villanyszerelő
A Vízszerelő
A tetőfedő
A földmérő
A Kőfaragó
A műkőkészítő
Árnyékolás-technika
Földmunkagép-kezelő
A gázszerelő
A vízszerelő
A légtechnika
Az épületszigetelő
A gipszkarton szerelő
Hő és hangszigetelő
Cserépkályha és kandalló készítő
A kertész
A kertész II.

Hő- és hangszigetelő

 

 

Feladatok és tevékenységek

 

A hőszigetelés, a meleg épületben tartása eleinte csak kényelmi szempontokat szolgált. Nem környezetvédelmi okokból figyeltek az emberek arra, hogy minél kevesebb meleg jusson az utcára. A nyolcvanas évek közepétől azonban már oda kellett figyelni az egyre kedvezőtlenebbé váló környezetvédelmi jelentésekre is, melyek a föld légkörét veszélyeztető káros anyag kibocsátásról szóltak. A földünk légkörét károsító gázok után a legnagyobb gondot a föld légkörének felmelegedéséért leginkább felelős szén- dioxid jelentette. A földi légkör széndioxid szintjének csökkentése érdekében 1997-ben több ország írt alá közös egyezményt (Kyotói Egyezmény). Egy ország hőtermelése nagyban csökkenthető például az épületek hőszigetelésével. Másrészt mivel fűtési a célra többnyire energiahordozókat (földgáz, szén, fa) használunk, hőszigeteléssel csökkenthetjük ennek a felhasználási mennyiségét is. A felismerés hatására a környező országokban, pl.: Ausztriában ezt követően nagy figyelmet fordítottak az épületek jó hőszigetelésére.

A kilencvenes évekre tehát már nem csak a lakástulajdonosok pénztárcája igényelte a hőszigetelést. Figyelembe kellett venni, hogy a takarékos energiafelhasználás eredményeként nem kell annyi erőművet megépíteni, takarékoskodunk a kimerülőben lévő energiaforrásokkal és nem utolsó sorban kevesebb környezeti kárt okozunk. Ennek érdekében meghatározták a megfelelő hőszigetelési vastagságot a falak esetében 10-12 cm, tető esetében, pedig 20-25 cm. A környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő országok ma ezt a méretet használják.

Történetileg tehát elmondhatjuk, hogy hőszigetelés mai szemlélete a gazdasági és a kényelmi szempontokból kiindulva jutott el a környezetvédelemig. Az energiatakarékosságot és a környezetvédelmet együtt kell kezelni.

 

A gondos tervezés természetesen nem csak a megfelelő vastagságú hőszigetelésről szól. Sok más eszközzel, technikával lehet javítani egy épület energiafelhasználását. Különösen igaz ez a nyári időszakra, mert a klímaberendezések üzemeltetése igen költséges és környezetromboló. Elgondolkodtató ez a tény, ha figyelembe vesszük, hogy a legtöbb új építésű ház esetében környezetbarát technikai megoldásokat lehet alkalmazni. A jó hő- és hangszigetelő szakemberek tehát nem csak a mindennapi kényelmünk érdekében végzik munkájukat, tevékenységük a környezetvédelem szempontjából is nagyon fontos.

 

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában?

 

A hő- és hangszigetelő szakember már a házak, épületek tervrajzának készítésekor szerepet kaphat, hiszen számtalan olyan építészeti megoldás van, ami segíti a takarékos energiafelhasználást. Javaslatot tesz az épület, és a nyílászárók szigetelésére, az épület tagolására, árnyékolására, az arányok helyes megválasztására. Az építésvezetővel és a megrendelőkkel történő egyeztetés után kiválasztja a legmegfelelőbb szigetelési eljárást. Kiszámolja és megrendeli a munkájához szükséges anyagmennyiséget, és gondoskodik annak építési területre való szállításáról. Többféle szigetelési eljárás közül választ, amikor ajánlatot készít. Egyes esetekben a hő- és hangszigetelés javítására egy második falat (köpenyfal) építenek a már meglévő eredeti fal mellé. Máskor hőszigetelő vakolattal vonják be a falakat, vagy előre gyártott hőszigetelő lemezt használnak. Munkájuk során mérik a szigetelésre váró felületeket, méretre vágják, majd pedig ragasztják a szigetelő paneleket.

 

Épületek utólagos szigetelése során hőtartó nyílászárókat építenek be, különböző árnyékolástechnikai eszközöket alkalmaznak. Az épület talapzatától a tetőig gondoskodnak az épület hő veszteségének (a beszűrődő zaj szintjének) csökkentéséről, különböző szigetelőanyagok használatával.

Ipari berendezések hő veszteségének csökkentése érdekében szigetelőanyaggal vonják be a csöveket, vezetékeket, ha szükséges hő-, vagy zajvédő falat építenek.

Munkájukkal energiatakarékosabbá teszik a lakóházakat és középületeket, javítják az ipari berendezések gazdaságosságát, és védik a berendezések használóit a káros környezeti ártalmaktól.

 

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia?

 

A szakember tevékenysége során először az épület tervrajzát tanulmányozza a szigetelés módjának megválasztásához. Különböző hő- és hangszigetelő anyagokat használ: kőzetgyapot, üveggyapot, hőszigetelő habarcs, polisztirol habok, előre gyártott hőszigetelő lemezek, bitumenes alapanyagú mázak. A legtöbb hőszigetelésre használt anyag jó hangszigetelő is. A puhább, lazább szerkezetű szigetelőanyagok tudják jól tompítani a beszűrődő zajokat. Vannak azonban speciálisan hangelnyelő anyagok is. A dübörgés gátló, zaj- és rezgéscsökkentő anyagok nagyobb zajszint kiszűrése esetén használatosak. A hő- és hangszigetelő anyagok rögzítéséhez hőlégfúvót, bitumenfőzőt illetve tartószerkezetet használ. A hőszigetelő panelek méretre vágását, alakítását különböző vágóeszközökkel (kézi fűrésszel, hőkéssel) végzi. Rögzítés során előkerül a tűzőgép, kalapács és a különböző ragasztó anyagok.

A szigetelővakolat felhordásánál a hagyományos kőműves eszközök használatosak: állvány, vakolókanál, kőműves kalapács, vödör, vízmérték, simítólapát. Utólagos szigetelésnél hézagtömítővel tölti fel a falak, vagy ablakok mentén lévő réseket, a fűtőtestek mögé a hőt visszaverő úgynevezett hőtükör fóliát helyez. Munkája során folyamatosan kéznél van a kőműves ceruza, mérőszalag, kés. Szerszámos táskájából nem hiányozhat a maszk, fülvédő és a védőkesztyű sem.

 

Hol végzi a munkáját?

 

A hő- és hangszigetelő szakember általában a még el nem készült házakon, épületeken, vagy ipari berendezések (kazánok, turbinák) közelében végzi munkáját. Mivel az épületek külső szigetelése sokkal hatékonyabb az utólagos belső szigetelésnél, tevékenységét jellemzően szabad téren végzi, kivéve a vizes helyiségek (fürdőszoba, konyha, WC) szigetelését, ami a már tető alatt álló- de még fűtetlen- ház belsejében zajlik. Az épületek utólagos hő- és hangszigetelése természetesen beltéri munka, melyet már fűtött, zárt térben végez.

Az építőipari tevékenységen túl, tevékenységét végezheti üzemi, vagy szórakoztatóipari létesítményekben, illetve a közlekedés területén. Ipari berendezések hő- és hangszigetelési munkálatai jellemzően hőközpontokban, műhelyekben, géptermek csarnokaiban folynak. Szórakozóhelyek hangszigetelése során különböző eljárásokat alkalmazva, arról kell gondoskodniuk, hogy a hangos zene, és zajok ne szűrődjenek ki az utcára.

A közlekedés területén általában a forgalmas csomópontok, autópályák autóutak mentén kell gondoskodniuk a környező lakóövezetek megfelelő zajvédelemről.

Munkája során kikkel kerül kapcsolatba?

 

Építőipari tevékenysége során munkáját a megrendelő igényei alapján az építésvezető irányításával végzi. A kivitelezés során folyamatosan kapcsolatban van kőművesekkel, bádogosokkal, ácsokkal, a burkolást végző szakmunkásokkal, segédmunkásokkal. Egyéb megrendelések esetén (ipari berendezések szigetelése, közlekedési zajok csökkentése, szórakozóhelyek hangszigetelése) tevékenységüket közvetlenül a megrendelő utasításai alapján végzik. A szakember ilyenkor általában segédmunkással együtt dolgozik. A nyersanyag beszerzése érdekében kis- és nagykereskedőkkel és szállítmányozási szakemberekkel tart kapcsolatot. Munkájának minőségét műszaki ellenőrök vizsgálják.


Az iPAGE ingyen elkészíti weblapját!