KERESŐ Apróhirdetés Fórum Látogatóknak Cégeknek Szakmai rovatok Rólunk AKCIÓ
 
  A belsőépítész, A belsőépítész, A belsőépítész, A belsőépítész,
 
Nagyvilág
Itthon
Öko
Oktatás
Építőanyag- ismeret
A szakmák
Az ÁCS
Ipari alpinista
Asztalos
A bádogos
A belsőépítész
A burkoló
A szobafestő
A Kőműves
A Szerkezet - lakatos
A Takarító
Az üveges
A Villanyszerelő
A Vízszerelő
A tetőfedő
A földmérő
A Kőfaragó
A műkőkészítő
Árnyékolás-technika
Földmunkagép-kezelő
A gázszerelő
A vízszerelő
A légtechnika
Az épületszigetelő
A gipszkarton szerelő
Hő és hangszigetelő
Cserépkályha és kandalló készítő
A kertész
A kertész II.

A belsőépítész


„Felhívom a figyelmüket arra, hogy a cseresznyefából készített szekrénysornak és a székeknek meghatározó színtónusa van, amelyhez  nem illik minden tapéta!” Néhány mintaív segítségével a belsőépítész bemutatja a lehetséges kombinációkat és a megrendelő a javaslat alapján választ.

Egy belsőépítész gyakori tevékenysége az olyan ügyfélnek nyújtott tanácsadás, aki az új vagy felújított lakását szeretné berendezni, de korántsem ez a fő és egyetlen feladata!


A belsőépítész nagy szerepet kap mindenütt, ahol egy belső teret célszerűen és tetszetősen kell kialakítani. Ilyen belső terek egyaránt lehetnek lakások, munkahelyek, irodák vagy orvosi rendelők és váróhelyiségek, üzlethelyiségek, éttermek, vendéglők, kávézók, szórakozóhelyek, vásári kiállító standok, pavilonok vagy koncert- és színháztermek.


A belsőépítész sokrétű tevékenységét az teszi igazán vonzóvá, hogy lehetősége van egy-egy terv megszületése során önállóan vagy csoportban átélni az alkotás szellemi izgalmait, majd ezután a különböző szakmák mestereivel (burkoló, asztalos, víz-gáz szerelő, világítástechnikai szakember, stb.) együttműködve, munkájukat irányítva részese lehessen az általa elképzeltek megvalósításában.


A „belső” építész gyakran együttműködik a „külső” építészekkel, már az új épületek tervezési stádiumában is. A szakember számára nagy izgalmat és szakmai kihívást jelent a „négy fal” által határolt üres térbe beleképzelni a megadott funkció szerinti esztétikus burkoló anyagokat és az emberek kényelmét szolgáló bútorokat. Az építési tervek alapján nagy vonalakban kialakítja elsődleges elképzeléseit, részletes vázlatokat és színes látványterveket, esetleg makettet készít; gyakran vállalja a belső kiépítés komplett műszaki és gazdasági tervezését és ellenőrzését - a padlótól a csillárig.


Megbízója kívánságait szem előtt tartva és vele folyamatosan egyeztetve megtervezi a létesítmény valamennyi elemének részletes rajzát, beszerzi az ajánlatokat a szállító cégektől és a kisiparosoktól, mérlegeli a költségjavaslatokat, és egyezteti a határidőket, amelyek betartásáról olykor még a kivitelezés építésvezetőjeként is gondoskodnia kell. Végezetül, ha az utolsó bútorokat is leszállították, a megbízóval együtt ellenőrzi, hogy minden megfelel-e a megállapodásnak.


A „külső” építész szakmájához képest a belsőépítészet viszonylag rövid szakmai múltra tekint vissza, de annál nagyobb jövőbeni érvényesülési lehetőségekre számíthat. A század 20-30-as évtizedéig a belső terek tervezését is az építészek látták el. Önálló szakmaként a II. világháború utáni újjáépítési időszaktól kezdett el működni. A tervezők elgondolásaikat az éppen uralkodó tervezési stílusirányzatok jellemző jegyeinek figyelembevételével igyekeztek megvalósítani.


Az 50-60-70-es években épültek nagy tömegével a lakótelepek. A (panel) lakások szűk helységeibe nem fértek be a korábban készült, polgári miliőt idéző nehézkesebb stílbútorok. Így vált szükségessé a funkciót, jó helykihasználást elsődlegesen szem előtt tartó belső térelosztások és bútorok tervezése.

Divatossá vált az új bútordarabnak számító kombinált szekrény, mely különböző polcain és rekeszeiben egyaránt helyet adott ruha- és ágyneműnek, könyveknek, dísztárgyaknak, a vendéglátáshoz szükséges (üveg és porcelán) pohár- és étkészletnek. Ennek tovább fejlesztett és még praktikusabb változata a szekrénysor, melyet megfelelő ülőgarnitúrával kiegészítve a 70-80-as években a legtöbb modern otthon lakószobájában szinte egyen-felszerelésként megtalálhatunk.

A változatosság, „egyediség” a bútorok alapanyagában valósulhatott meg: pl. a rézfogantyúkkal díszített sötét fabútorok az eleganciát sugallták, míg a hajlított fém- illetve csővázas bútorok már a 90-es évek hipermodern ún. high-tech stílusát vetítették elénk.


Napjainkban a formai letisztultságot tükröző technicizált tervezési irányzat mellett újra reneszánszát éli az antik bútorok vásárlása, gyűjtése és ezeknek a modern bútorokkal való harmonikus kombinálása.


Feladatok


A belsőépítész tevékenységei a belső terek kialakítása, helyiségek berendezése valamint bútorok tervezése köré csoportosulnak.

A belsőépítész feladatai alkalmanként, a belső tér határait átlépve szorosan összefonódnak az építészek, magasépítők, statikusok feladataival, így e területek szakembereivel (üzlettársi) együttműködést igényel.


Milyen jellegű tervezési feladatokban kap fő szerepet a belsőépítész?


Lakások tervezése, lakóterek ki- és átalakítása:

Az ember ezt a személyes területét a belsőépítésszel folytatott szoros, gyakran felelősségteljes együttműködés során tervezi meg és rendezi be, olyan szempontokat figyelembe véve, mint a használatba vevők életmódja, térigénye, a terek és tárgyak különböző funkciója és esztétikai megjelenése és persze pénzügyi lehetőségei.


A közélet helyiségei, mint színházak, koncerttermek, előadó- és dísztermek, iskolák, óvodák, kórházak, otthonok, egyházi és gyülekezeti helyiségek, múzeumok, könyvtárak, galériák és kiállítótermek, stb. a belsőépítésznek olyan kialakítási feladatokat jelentenek, amelyeknél összhangba kell hozni különféle speciális célkitűzéseket, mint például közösségek érzéseinek kifejeződését, művészi, szociális, vizuális és auditív (pl. jó akusztika) elvárásait az építészet által megvalósítható megoldásokkal, eszközökkel. Ez a tervezőtől művészi, művészettörténeti és pszichológiai érzékenységet kíván párosulva a szakmája magasfokú szakmai ismereteinek alkalmazásával.


A munkahelyek és irodák terei (pl. hivatalokban, egészségügyi ellátásban, termelésben,) különösen alapos tervezést és differenciált kialakítást követelnek meg, a munkafeltételek, ergonómiai és pszichológiai tapasztalatok figyelembe vételével, hiszen a dolgozók többsége munkahelyén naponta nyolc vagy több órán át tartózkodik. Az átgondolt és célszerűségre törekvő térkialakítással a belsőépítész csökkentheti a munkaterületeken fellépő fizikai és pszichikai terheléseket és károsodásokat.

Az üzletek és üzlethelységek építésénél a belsőépítésznek figyelembe kell vennie az üzlet által kínált termékek vagy nyújtott szolgáltatások térigényét, a vevő- vagy vendégkör elvárásait, az árukészlet tetszetős elhelyezhetőségét az eladótérben és praktikus tárolását a raktárhelységekben, valamint a gazdaságosság szempontjait.


A kiállító és (áru)bemutató termek, pavilonok, standok építése a belsőépítészeket olyan feladatok elé állítja, amelyek az ipar, kereskedelem, művészet, oktatás, művelődés javát szolgálhatják. Egy termék, szolgáltatás vagy művészi alkotás a kiállított tárgynak megfelelő helyiséget, teret és miliőt követel, amely a színekkel, fénnyel, technikával és grafikával érzékeltetheti a tárgy formáját, funkcióját vagy célját.


A vendéglők, szórakozóhelyek kialakítása során a miliő és a légkör megteremtésén van a hangsúly, amely egy meghatározott étel- és italkínálathoz egy étteremben, kávéházban, cukrászdában vagy sörözőben, borozóban, kocsmában a megfelelő környezetet alakítja ki. Az ülőbútorok fajtája, formája és kényelmessége, a terem klímája (fűtési és szellőztetési rendszere), a kiszolgáló pult berendezése és a kiszolgálási folyamat megszervezése továbbá a terek megvilágítása a belsőépítész biztos érzékét követeli meg a tér felosztásához, a formákhoz, színekhez és minden olyan elem megteremtéséhez, amely hozzájárulhat a vendégek jó hangulatához.


A szállodák (hotelek), gyógyüdülő központok, szanatóriumok, stb. az éjjeli szállásként és pihenőként szolgáló helyek berendezésénél a belsőépítésztől a háló-, lakó-, étkező-, tartózkodó-, ülés- és tárgyalóhelyiségekben kellemes és kényelmes környezet megteremtését követeli meg. Az ilyen feladatok megoldásához gyakran több belsőépítészt vonnak be.


A hajók belső terének kiépítése a legnehezebb tervezési és konstrukciós feladatnak számít, amellyel a belsőépítészt megbízhatják, mivel a fedélzeten más tér-, technikai, biztonsági és szerelési feltételek adottak, mint például a statikus hotelekben. A beépítendő tér csekély méretbeli adottságait sok ötlettel, építészeti szakmai fogással, meglepő térmegoldásokkal kell jól kihasználhatóvá tenni. Az utasok azon érzéseit sem szabad figyelmen kívül hagyni, amelyeket az úszó hajó mozgásai kelthetnek vagy a viszonylag csekély helyiségnagyságok és -magasságok válthatnak ki.


A bútorok és építési elemek tervezése, mint például szekrényfal, ajtó, fal és födém rendszerek és világítások tervezése, stb. az ipari sorozatgyártáshoz - a belsőépítészek legsajátságosabb feladataihoz – tartozik.


A belsőépítészek ma és a közeljövőben a világítástervezésben, a színtanácsadásban, a reklámban, a Design-Managementben, a kutatásban, a lakástanácsadásban, az épületszanálásban, az emlékműápolásban és mozgássérültek lakásainak és munkahelyeinek tervezésében és berendezésében tehetik próbára szaktudásukat és leleményességüket.


Tevékenységek


A feladatok bármennyire is különbözhetnek a belsőépítész munkája mindig a térképzésre, a helyiségek funkcióira, a helyiségsorrendekre, a kiépítési elemekre és a bútorokra, a fényhatásokra, a színek, formák, anyagok, konstrukciók, valamint a háztechnikai berendezések elhelyezésére koncentrálódik.

A megbízók, lakók, illetve az épületek, helyiségek és berendezések használói elképzeléseiket és kívánságaikat kifejezésre juttatják és pénzügyi lehetőségek határait sem hagyhatják figyelmen kívül. Ezért a belsőépítésznek nem szabad sajnálni az időt arrra, hogy a megbízóval, használatba vevővel hosszasan elbeszélgessen. A tervező számára az ilyen beszélgetések során derülhetnek ki olyan igények, melyeket a használók nem is tudnak mindig pontosan megfogalmazni, és a tervek bemutatásakor vagy a kivitelezéskor kell kisebb-nagyobb módosításokat végrehajtani.


A közérdekeket, mint például az épület elhelyezését, az ingatlanhasználatot, szomszédságot, építési meghagyásokat, környezetvédelmet, stb. a belsőépítésznek kell képviselnie.


A belsőépítész építési és kiépítési feladatai a következő fokozatokra tagolódnak:

¨     A helyszín, terep megtekintése, mérések elvégzése                                  Ilyenkor a tervező a megbízást érintő területen (helyiség, csarnok, portál, stb.) kívül a tágabb környezetet is szemrevételezi.

¨     Előzetes tervezés                                                                Tervezéskoncepció, építési ajánlatkérés, előterv, költségbecslés.

¨     Tervezés                                                                                                        A végérvényes megoldás kidolgozása a kialakítandó tér pszichológiai, funkcionális, ergonómiai, műszaki jellemzőinek és a gazdasági követelmények figyelembe vételével. A tervek részletes kidolgozása során szerencsés ha a szakembernek újszerű ötletek, kreatív megoldások jutnak az eszébe, de ezekből csak az valósítható meg, amely megfelel a műszaki szabványoknak és kivitelezhetőek.

¨     Jóváhagyott tervezés                                                                   Előterjesztések az építési engedélyeket kiadó hatóságoknak, építési kérelmek, építkezés bejelentések.

¨     A kivitel tervezése                                                                                           A tervrajzok, kivitelérett átdolgozása. Az elöl- oldal- és felülnézeti ábrák elkészítése során a tervező a mesteremberek számára is „jól olvashatóan” egészen részletesen rajzolja le elképzeléseit alkalmazva a műszaki ábrázolási előírásokat. A rajzokat kiegészíti az alkalmazandó anyagok adataival (pl. alapanyagok megnevezése vagy típusszáma, színek és árnyalatok).

¨     A megbízáskiadás előkészítése, költségáttekintések, szerződések.

¨     Közreműködés a megbízások kiadásánál, vizsgálatnál, összehasonlításnál, tárgyalásnál, döntésnél.

¨     A kivitelezés ellenőrzése, építésvezetőség, minőség-, részlet- és határidő-ellenőrzés, számlavizsgálat, garancia, átvétel, végső elszámolás.

¨     Dokumentálás az elkészítés után.

¨     Honorárium-elszámolás az építészek és mérnökök honoráriumrendelete szerint, a belsőépítés-szerződésben leírt teljesítményérték alapján.


A bútor- és termékfejlesztést a belsőépítészek a következőképpen végzik:

¨     Feladatkitűzés                                                                                               A tervezendő tárgy, objektum felhasználási céljának, alapvető megjelenési kívánalmainak leírása, előzetes vázlatkészítés (pl. bútor, kiépítési elemek vagy lámpák). Célcsoportok, gyártási feltételek, forgalmazási lehetőségek számba vétele.

¨     Piacelemzés                                                                                Igényvizsgálat, a használók elvárásai, konkurens termékek, forgalmazási struktúrák, minőség- és árfokozatok megállapítása.

¨     Innovációs célok                                                                                  Az alapminták koncepciója, méretbeli és funkcionális változtathatóság és kombinálhatóság, hivatkozás az építészetre.

¨     A megbízó, gyártó által meghatározott feltételek figyelembe vétele (pl. bizonyos anyagok alkalmazása vagy mellőzése).

¨     Gyártás, szabványok, szerkezeti anyagok, költségek.

¨     Kivitelrajzok, részrajzok, részmodellek, prototípusok, kivitel-ellenőrzés.

¨     Marketingkoncepció kialakítása                                        Forgalomtervezés, katalógus, árjegyzék, reklám.

¨     A honorálás rendszerint a licencszerződések alapján történik.


A foglalkozás gyakorlásának formái:


Szabad foglalkozású tevékenységként

Az önállóan működő belsőépítész egy-egy megbízás kapcsán dolgozik együtt más belsőépítészekkel, építészekkel, formatervezőkkel és kivitelezőkkel, mesteremberekkel építési és kiépítési feladatok tervezésén és kivitelezésén.

A tervezők, kivitelezők gyakran specializálódnak egyes részterületekre, mint például vásárépítés, üzletek kialakítása vagy bútordesign. A nagy feladatok kivitelezéséhez a kisebb irodák többnyire állandó munkaközösségekké egyesülnek.

A szabad foglalkozásban működő belsőépítész szolgáltatásait az építészek és mérnökök honoráriumrendelete szerint számolja el, az építészkamara tagja lehet.


Alkalmazotti viszonyban


Egy építész vagy egy belsőépítész tervező irodájában

E működési formánál teammunka alakul ki az építész, a belsőépítész és az építőmérnök között, ahol a belsőépítész elsődlegesen a belső terek kialakításáért felelős.


Középület tervező irodában

A tervezők állami költségvetésű, közigazgatási intézmények (polgármesteri hivatalok, iskolák, óvodák, kórházak és öregek otthonainak) létesítési vagy helyreállítási, átépítési feladataiban működnek közre.


Egy vállalaton belül, ipari előállító üzem tervezési osztályán

Bútorok, építési elemek és termékek prototípusát ki- vagy továbbfejleszti és közreműködik a termék sorozatgyártásában. Feladata, hogy képviselje a termékötletet és részt vegyen a termék használatát vizsgáló „terhelési próbákon”. A termék piaci bevezetése után figyelembe veszi a használóktól beérkező visszajelzéseket.

Tervezői munkáját és szabadságát befolyásolja a vállalat termékprofilja, termékek iránti piaci igények, a gyártás feltételei.

Gyakran feladatokat kap a katalógusok termékismertetők tervezésénél, kialakításnál és a reklámozás képi hordozóinak létrehozásában is közreműködhet.


Reklámügynökségben

 A belsőépítész bútorok, építési elemek, világító rendszerek és térdekorációk ábrázolásával foglalkozik, fényképek, rajzok, grafika és szöveg segítségével.

Feladatuk az, hogy a termékeket térben építsék fel, és ábrázolják, hogy egy folyóirat, prospektus vagy katalógus olvasója, óriásplakát nézője lehetőleg teljes benyomást nyerjen azok hatásáról, minőségéről és alkalmazhatóságáról.

 


Belsőépítész szakemberek:

Az iPAGE ingyen elkészíti weblapját!