„Felhívom a figyelmüket arra, hogy a cseresznyefából
készített szekrénysornak és a székeknek meghatározó színtónusa van, amelyhez nem illik minden tapéta!” Néhány mintaív segítségével a belsőépítész bemutatja
a lehetséges kombinációkat és a megrendelő a javaslat alapján választ.
Egy belsőépítész gyakori tevékenysége az olyan ügyfélnek
nyújtott tanácsadás, aki az új vagy felújított lakását szeretné berendezni, de
korántsem ez a fő és egyetlen feladata!
A belsőépítész nagy szerepet kap mindenütt, ahol egy belső teret célszerűen
és tetszetősen kell kialakítani. Ilyen belső terek egyaránt lehetnek lakások,
munkahelyek, irodák vagy orvosi rendelők és váróhelyiségek, üzlethelyiségek,
éttermek, vendéglők, kávézók, szórakozóhelyek, vásári kiállító standok,
pavilonok vagy koncert- és színháztermek.
A belsőépítész sokrétű tevékenységét az teszi igazán
vonzóvá, hogy lehetősége van egy-egy terv megszületése során önállóan vagy
csoportban átélni az alkotás szellemi izgalmait, majd ezután a különböző
szakmák mestereivel (burkoló, asztalos, víz-gáz szerelő, világítástechnikai
szakember, stb.) együttműködve, munkájukat irányítva részese lehessen az általa
elképzeltek megvalósításában.
A „belső” építész gyakran együttműködik a „külső”
építészekkel, már az új épületek tervezési stádiumában is. A szakember számára
nagy izgalmat és szakmai kihívást jelent a „négy fal” által határolt üres térbe
beleképzelni a megadott funkció szerinti esztétikus burkoló anyagokat és az
emberek kényelmét szolgáló bútorokat. Az építési tervek alapján nagy vonalakban
kialakítja elsődleges elképzeléseit, részletes vázlatokat és színes
látványterveket, esetleg makettet készít; gyakran vállalja a belső kiépítés
komplett műszaki és gazdasági tervezését és ellenőrzését - a padlótól a
csillárig.
Megbízója kívánságait szem előtt tartva és vele folyamatosan
egyeztetve megtervezi a létesítmény valamennyi elemének részletes rajzát,
beszerzi az ajánlatokat a szállító cégektől és a kisiparosoktól, mérlegeli a
költségjavaslatokat, és egyezteti a határidőket, amelyek betartásáról olykor
még a kivitelezés építésvezetőjeként is gondoskodnia kell. Végezetül, ha az utolsó
bútorokat is leszállították, a megbízóval együtt ellenőrzi, hogy minden
megfelel-e a megállapodásnak.
A „külső” építész szakmájához képest a belsőépítészet
viszonylag rövid szakmai múltra tekint vissza, de annál nagyobb jövőbeni
érvényesülési lehetőségekre számíthat. A század 20-30-as évtizedéig a belső
terek tervezését is az építészek látták el. Önálló szakmaként a II. világháború
utáni újjáépítési időszaktól kezdett el működni. A tervezők elgondolásaikat az
éppen uralkodó tervezési stílusirányzatok jellemző jegyeinek
figyelembevételével igyekeztek megvalósítani.
Az 50-60-70-es években épültek nagy tömegével a lakótelepek.
A (panel) lakások szűk helységeibe nem fértek be a korábban készült, polgári
miliőt idéző nehézkesebb stílbútorok. Így vált szükségessé a funkciót, jó
helykihasználást elsődlegesen szem előtt tartó belső térelosztások és bútorok
tervezése.
Divatossá vált az új bútordarabnak számító kombinált
szekrény, mely különböző polcain és rekeszeiben egyaránt helyet adott ruha- és
ágyneműnek, könyveknek, dísztárgyaknak, a vendéglátáshoz szükséges (üveg és
porcelán) pohár- és étkészletnek. Ennek tovább fejlesztett és még praktikusabb
változata a szekrénysor, melyet megfelelő ülőgarnitúrával kiegészítve a
70-80-as években a legtöbb modern otthon lakószobájában szinte
egyen-felszerelésként megtalálhatunk.
A változatosság, „egyediség” a bútorok alapanyagában
valósulhatott meg: pl. a rézfogantyúkkal díszített sötét fabútorok az
eleganciát sugallták, míg a hajlított fém- illetve csővázas bútorok már a 90-es
évek hipermodern ún. high-tech stílusát vetítették elénk.
Napjainkban a formai letisztultságot tükröző technicizált
tervezési irányzat mellett újra reneszánszát éli az antik bútorok vásárlása,
gyűjtése és ezeknek a modern bútorokkal való harmonikus kombinálása.
Feladatok
A belsőépítész tevékenységei a belső terek kialakítása,
helyiségek berendezése valamint bútorok tervezése köré csoportosulnak.
A belsőépítész feladatai alkalmanként, a belső tér határait
átlépve szorosan összefonódnak az építészek, magasépítők, statikusok
feladataival, így e területek szakembereivel (üzlettársi) együttműködést
igényel.
Milyen jellegű tervezési feladatokban kap fő szerepet a belsőépítész?
Lakások tervezése,
lakóterek ki- és átalakítása:
Az ember ezt a személyes területét a belsőépítésszel
folytatott szoros, gyakran felelősségteljes együttműködés során tervezi meg és
rendezi be, olyan szempontokat figyelembe véve, mint a használatba vevők
életmódja, térigénye, a terek és tárgyak különböző funkciója és esztétikai
megjelenése és persze pénzügyi lehetőségei.
A közélet helyiségei,
mint színházak, koncerttermek, előadó- és dísztermek, iskolák, óvodák,
kórházak, otthonok, egyházi és gyülekezeti helyiségek, múzeumok, könyvtárak,
galériák és kiállítótermek, stb. a belsőépítésznek olyan kialakítási
feladatokat jelentenek, amelyeknél összhangba kell hozni különféle speciális
célkitűzéseket, mint például közösségek érzéseinek kifejeződését, művészi,
szociális, vizuális és auditív (pl. jó akusztika) elvárásait az építészet által
megvalósítható megoldásokkal, eszközökkel. Ez a tervezőtől művészi,
művészettörténeti és pszichológiai érzékenységet kíván párosulva a szakmája
magasfokú szakmai ismereteinek alkalmazásával.
A munkahelyek és
irodák terei (pl. hivatalokban,
egészségügyi ellátásban, termelésben,) különösen alapos tervezést és
differenciált kialakítást követelnek meg, a munkafeltételek, ergonómiai és
pszichológiai tapasztalatok figyelembe vételével, hiszen a dolgozók többsége
munkahelyén naponta nyolc vagy több órán át tartózkodik. Az átgondolt és
célszerűségre törekvő térkialakítással a belsőépítész csökkentheti a
munkaterületeken fellépő fizikai és pszichikai terheléseket és károsodásokat.
Az üzletek és
üzlethelységek építésénél a belsőépítésznek figyelembe kell vennie az üzlet
által kínált termékek vagy nyújtott szolgáltatások térigényét, a vevő- vagy
vendégkör elvárásait, az árukészlet tetszetős elhelyezhetőségét az eladótérben
és praktikus tárolását a raktárhelységekben, valamint a gazdaságosság
szempontjait.
A kiállító és
(áru)bemutató termek, pavilonok, standok építése a belsőépítészeket olyan
feladatok elé állítja, amelyek az ipar, kereskedelem, művészet, oktatás,
művelődés javát szolgálhatják. Egy termék, szolgáltatás vagy művészi alkotás a
kiállított tárgynak megfelelő helyiséget, teret és miliőt követel, amely a
színekkel, fénnyel, technikával és grafikával érzékeltetheti a tárgy formáját,
funkcióját vagy célját.
A vendéglők,
szórakozóhelyek kialakítása során a miliő és a légkör megteremtésén van a
hangsúly, amely egy meghatározott étel- és italkínálathoz egy étteremben,
kávéházban, cukrászdában vagy sörözőben, borozóban, kocsmában a megfelelő
környezetet alakítja ki. Az ülőbútorok fajtája, formája és kényelmessége, a
terem klímája (fűtési és szellőztetési rendszere), a kiszolgáló pult berendezése
és a kiszolgálási folyamat megszervezése továbbá a terek megvilágítása a
belsőépítész biztos érzékét követeli meg a tér felosztásához, a formákhoz,
színekhez és minden olyan elem megteremtéséhez, amely hozzájárulhat a vendégek
jó hangulatához.
A szállodák
(hotelek), gyógyüdülő központok, szanatóriumok, stb. az éjjeli szállásként és
pihenőként szolgáló helyek berendezésénél
a belsőépítésztől a háló-, lakó-, étkező-, tartózkodó-, ülés- és
tárgyalóhelyiségekben kellemes és kényelmes környezet megteremtését követeli
meg. Az ilyen feladatok megoldásához gyakran több belsőépítészt vonnak be.
A hajók belső terének
kiépítése a legnehezebb tervezési és konstrukciós feladatnak számít,
amellyel a belsőépítészt megbízhatják, mivel a fedélzeten más tér-, technikai, biztonsági
és szerelési feltételek adottak, mint például a statikus hotelekben. A
beépítendő tér csekély méretbeli adottságait sok ötlettel, építészeti szakmai
fogással, meglepő térmegoldásokkal kell jól kihasználhatóvá tenni. Az utasok
azon érzéseit sem szabad figyelmen kívül hagyni, amelyeket az úszó hajó
mozgásai kelthetnek vagy a viszonylag csekély helyiségnagyságok és -magasságok
válthatnak ki.
A bútorok és építési
elemek tervezése, mint például szekrényfal, ajtó, fal és födém rendszerek
és világítások tervezése, stb. az ipari sorozatgyártáshoz - a belsőépítészek
legsajátságosabb feladataihoz – tartozik.
A belsőépítészek ma és a közeljövőben a
világítástervezésben, a színtanácsadásban, a reklámban, a Design-Managementben,
a kutatásban, a lakástanácsadásban, az épületszanálásban, az emlékműápolásban
és mozgássérültek lakásainak és munkahelyeinek tervezésében és berendezésében
tehetik próbára szaktudásukat és leleményességüket.
Tevékenységek
A feladatok bármennyire is különbözhetnek a belsőépítész munkája
mindig a térképzésre, a helyiségek funkcióira, a helyiségsorrendekre, a
kiépítési elemekre és a bútorokra, a fényhatásokra, a színek, formák, anyagok,
konstrukciók, valamint a háztechnikai berendezések elhelyezésére
koncentrálódik.
A megbízók, lakók, illetve az épületek, helyiségek és
berendezések használói elképzeléseiket és kívánságaikat kifejezésre juttatják
és pénzügyi lehetőségek határait sem hagyhatják figyelmen kívül. Ezért a
belsőépítésznek nem szabad sajnálni az időt arrra, hogy a megbízóval,
használatba vevővel hosszasan elbeszélgessen. A tervező számára az ilyen
beszélgetések során derülhetnek ki olyan igények, melyeket a használók nem is
tudnak mindig pontosan megfogalmazni, és a tervek bemutatásakor vagy a
kivitelezéskor kell kisebb-nagyobb módosításokat végrehajtani.
A közérdekeket, mint például az épület elhelyezését, az
ingatlanhasználatot, szomszédságot, építési meghagyásokat, környezetvédelmet,
stb. a belsőépítésznek kell képviselnie.
A belsőépítész építési és kiépítésifeladatai
a következő fokozatokra tagolódnak:
¨A
helyszín, terep megtekintése, mérések elvégzése Ilyenkor
a tervező a megbízást érintő területen (helyiség, csarnok, portál, stb.) kívül
a tágabb környezetet is szemrevételezi.
¨TervezésA végérvényes megoldás kidolgozása a
kialakítandó tér pszichológiai, funkcionális, ergonómiai, műszaki jellemzőinek
és a gazdasági követelmények figyelembe vételével. A tervek részletes kidolgozása
során szerencsés ha a szakembernek újszerű ötletek, kreatív megoldások jutnak
az eszébe, de ezekből csak az valósítható meg, amely megfelel a műszaki
szabványoknak és kivitelezhetőek.
¨Jóváhagyott
tervezésElőterjesztések az építési engedélyeket
kiadó hatóságoknak, építési kérelmek, építkezés bejelentések.
¨A kivitel
tervezéseA tervrajzok, kivitelérett átdolgozása.
Az elöl- oldal- és felülnézeti ábrák elkészítése során a tervező a
mesteremberek számára is „jól olvashatóan” egészen részletesen rajzolja le
elképzeléseit alkalmazva a műszaki ábrázolási előírásokat. A rajzokat
kiegészíti az alkalmazandó anyagok adataival (pl. alapanyagok megnevezése vagy
típusszáma, színek és árnyalatok).
¨A honorálás
rendszerint a licencszerződések alapján történik.
A foglalkozás gyakorlásának formái:
Szabad foglalkozású tevékenységként
Az önállóan működő belsőépítész
egy-egy megbízás kapcsán dolgozik együtt más belsőépítészekkel, építészekkel,
formatervezőkkel és kivitelezőkkel, mesteremberekkel építési és kiépítési
feladatok tervezésén és kivitelezésén.
A tervezők, kivitelezők gyakran
specializálódnak egyes részterületekre, mint például vásárépítés, üzletek
kialakítása vagy bútordesign. A nagy feladatok kivitelezéséhez a kisebb irodák
többnyire állandó munkaközösségekké egyesülnek.
A szabad foglalkozásban működő
belsőépítész szolgáltatásait az építészek és mérnökök honoráriumrendelete
szerint számolja el, az építészkamara tagja lehet.
Alkalmazotti viszonyban
Egy
építész vagy egy belsőépítész tervező irodájában
E működési formánál teammunka
alakul ki az építész, a belsőépítész és az építőmérnök között, ahol a
belsőépítész elsődlegesen a belső terek kialakításáért felelős.
Középület tervező
irodában
A tervezők állami költségvetésű,
közigazgatási intézmények (polgármesteri hivatalok, iskolák, óvodák, kórházak
és öregek otthonainak) létesítési vagy helyreállítási, átépítési feladataiban
működnek közre.
Egy vállalaton belül,
ipari előállító üzem tervezési osztályán
Bútorok, építési elemek és termékek
prototípusát ki- vagy továbbfejleszti és közreműködik a termék
sorozatgyártásában. Feladata, hogy képviselje a termékötletet és részt vegyen a
termék használatát vizsgáló „terhelési próbákon”. A termék piaci bevezetése
után figyelembe veszi a használóktól beérkező visszajelzéseket.
Tervezői munkáját és szabadságát
befolyásolja a vállalat termékprofilja, termékek iránti piaci igények, a
gyártás feltételei.
Gyakran feladatokat kap a
katalógusok termékismertetők tervezésénél, kialakításnál és a reklámozás képi
hordozóinak létrehozásában is közreműködhet.
Reklámügynökségben
A belsőépítész bútorok, építési elemek, világító rendszerek és
térdekorációk ábrázolásával foglalkozik, fényképek, rajzok, grafika és szöveg
segítségével.
Feladatuk az, hogy a termékeket
térben építsék fel, és ábrázolják, hogy egy folyóirat, prospektus vagy
katalógus olvasója, óriásplakát nézője lehetőleg teljes benyomást nyerjen azok
hatásáról, minőségéről és alkalmazhatóságáról.