Az épületbelsőben a gipszet a díszítésen túl vakolásra,
felületképzésre használjuk.
Az emberek hamar felfedezték, hogy a gipszes vakolatok nagymértékben növelik az
épület egyes szerkezeteinek, például a fafödémeknek a tűzállóságát, mivel
anyaguk nem ég, sőt csökkenti az égés hőjét, mivel minden gipszes anyag kötött
kristályvizet tartalmaz, és ennek elpárolgásáig a hőmérséklet nem emelkedik.
Ez eredményezte, hogy gipsztáblákat kezdtek alkalmazni az acélszerkezetű
toronyházak tűzvédelmére. S amikor a gipsztáblák papírköpenybe öntésével azok
húzó-hajlító szilárdságát megnövelték, megszületett a gipszkartonlap. A háború
után a gipszkartonlemezeket Ausztriába áttelepült rigai mesterek kezdték
gyártani.
A szárazépítés teszi lehetővé, hogy – szó szerint – máról holnapra készíthetünk
vele szerkezeteket, épületeket, mintha azok a mesék elevenednének meg, amikor a
király valami lehetetlent kért leánya kérőjétől, mondjuk hogy építsen fel egy
palotát egy éjszaka alatt, s láss csodát, a kérés teljesült.
Komolyra fordítva a szót, néhány érv a gipszkarton lapok használata mellett:
könnyű, kis szállítási költségű építőanyag; válaszfal, álmennyezet,
tetőtérbeépítés szerkezeteként egyaránt használható. A gipszkartonlapokkal az
építés egyszerű, alkalmas házilagos kivitelezésre is, ugyanakkor hatékony,
gyors, és a szerkezetek méretpontosak. A szárazépítési technológiával nem
viszünk fölösleges vizet a belső terekbe, a munka gyorsan és tisztán
elvégezhető, rövid ideig tart, és a helyiségek azonnal beköltözhetők. Egy
családi ház esetén az építési időt hónapokkal rövidítheti le a száraz
szerkezetek alkalmazása.
Belvárosi épületátalakításoknál a könynyűszerkezetes rendszer kis tömege miatt
általában nincs szükség statikai beavatkozásra, ez szintén költségcsökkentő. A
válaszfalakat fém profilvázra vagy faszerkezetre rögzítendő gipszkarton lapokból
készíthetjük. A vázszerkezet az épület vízszintes teherhordó és függőleges
határoló részeihez kapcsolódik. A többrétegű borítás nagyobb mechanikai védelmet
nyújt, javítja a fal akusztikai tulajdonságait, de a háromrétegű kialakítás
inkább csak a magas tűz- vagy zajvédelmi követelmények esetén használatos.
Olyan falaknál, ahol a betörésvédelem is fontos, az építőlemezek közé acéllemez
betétet erősítenek. A kétrétegű (kettős profilvázú) változat főként az
elektromos vezetékeket vagy gépészeti berendezéseket tartalmazó válaszfal esetén
ajánlott.
Falburkolat (szárazvakolat) kialakításánál a lapokat Rifix ragasztógipsszel
erősítjük fel a teherhordó felületre. Ha ez nem alkalmas a teherviselésre, akkor
a gipszkarton lapokat előre megépített tartószerkezetre szereljük. A kész
felületet festhetjük, tapétázhatjuk. Semmiképpen ne meszeljük!
Fürdőszobafalként szintén használhatunk gipszkarton falakat, ilyenkor lehetőleg
a zöld kartonnal borított impregnált lapokat használjuk. A nagyobb
hőmérsékletkülönbség következtében előfordulhat, hogy az átszivárgó pára
közvetlenül a lapok mögött csapódik le. A párazáró fóliával a szigetelést óvjuk,
a pára ugyanis felszívódik a szigetelőanyagba, befülleszti, így az elveszíti
eredeti funkcióját. Tetőtérbeépítéseknél a megunt, nehézkes lambéria helyett ma
már általános a gipszkarton burkolat. A gipszkarton lapokkal történő építés további előnye, hogy bár előre gyártott
elemekkel dolgozunk, mind a lapok, mind a profilok rendkívül könnyen és gyorsan,
egyszerű szerszámokkal méretre vághatók. Így szinte bármilyen méretű és alakú
felületet alakíthatunk, ráadásul anyagtakarékosan: általában a levágott darabok
is beépíthetők, ha a toldásokat okosan tervezzük. Figyelni kell az elemek
szállítható- ságára. A lapok tömege ugyan kicsi, de a nagy felület miatt a
beépítéshez két ember kell. Éppen a magányos építtetőkre gondolva forgalmaznak
60 cm széles, „egyemberes" gipszkarton lapokat is.
Ami a tündér kezében a varázspálca, az a gipszkarton falaknál a glettelővas és a
hézagológipsz. Az elemekből épített falak toldásait és a csavarok helyét ezzel a
nagy szilárdságú, lassan kötő, könnyen eldolgozható és simítható anyaggal
varázsolhatjuk ismét egységes és sima felületté.
Aki kissé hagyományosabban gondolkodik, és gipszkarton lemezek helyett
szívesebben lát vakolt falakat maga körül, az nem csalódik: a gipszvakolat
kiváló klímatechnikai hatású, hiszen a helyiségben alkalmanként keletkező
fölösleges párát beszívja majd amikor a tér páratartalma újra csökken,
kilélegzi.
Az utóbbi idők egyik új szerkezete a falfűtés-hűtés lehetősége. Az impregnált
gipszkarton lapokra rögzítik a fűtő-hűtő csőrendszereket, majd ezeket az akár
géppel felhordott, átlag 1,5 cm vastag gipszvakolatba ágyazzák.
Mindenesetre a gipszes anyagokat mindenütt megtaláljuk a mai építészetben: a
gipszkarton szerkezetektől az újjáéledt Bauhaus-házakban alkalmazott elegánsan
sima gipszvakolaton keresztül a „polgári" otthonok gipsz ornamentikájáig, vagy a
teljesen könynyűszerkezettel készülő készházakig.