Gyakori hibák az építkezés során
Nem az építési előadó válasszon tervezőt a házunkhoz
Gyakori, hogy az építtető a tervező kiválasztását az építésügyi hatóságra
bízza, anélkül hogy megbizonyosodnék róla, az ajánlott személy milyen
referenciamunkákkal rendelkezik. Teszi ezt abban a hiszemben, hogy így hamarabb
és biztosabban juthat építési engedélyhez, hiszen a tervező személyét maga az
építési ügyintéző ajánlotta. E gyakorlat következtében előfordul, hogy a
tervező és az építtető nincs egy hullámhosszon, azaz a tervező nem azt vagy nem
úgy tervezi meg, ahogyan azt az építtető megrendelte, márpedig sokszor szóltunk
már róla: a tervező kiválasztása mindig bizalmi dolog.
A szomszédokat folyamatosan tájékoztassuk a munkákról
Az építtető nem méri fel kellőképpen annak a jelentőségét, hogy a „jó szomszédi
viszony fenntartása érdekében" a szomszédokat előzetesen és folyamatosan
tájékoztassa az általa eltervezett építési munkákról, esetleg figyelembe vegye
jogos érdekeiket, javaslataikat is. Ennek következtében „fülemüle perek"
sokasága mérgesíti el a helyzetet, melyet még az építésügyi hatóság határozata
sem tud kellőképpen helyrehozni. Ennek eredményeképpen várható az is, hogy a
szomszédok minden jogos, vagy vélt jogorvoslati lehetőségüket kihasználva
(sokszor pénzszerzési lehetőséget is látva jogorvoslati kérelmük benyújtásával)
több évig is elhúzhatják az építkezés megkezdését, igen nagy kárt okozva a
megbízónak.
Kössünk írásbeli tervezői szerződés, soha nem fizessünk előre
Az esetek többségében az építtető a tervező megbízásakor nem köt írásbeli
tervezői szerződést, a tervező nem készít tervezési programot, és sokszor csak
a tervező helyszíni szemléjén derül ki, hogy a pinceszintet már engedély nélkül
elkezdték, így a tervezőt is kész tények, adottságok elé állítják. Tervezői
szerződés hiányában később igen nehéz a tervezőtől számon kérni a hibák, hiányosságok
kijavítását, pótlását, főleg akkor, ha időközben már a tervezési díjat is
kifizették.
A tervektől eltérő kivitelezés sokba kerülhet
Az építtető gyakran át sem gondolja, hogy az általa is aláírt
építészeti-műszaki terv megoldásai megfelelnek-e elképzeléseinek, nem zavarja-e
számottevően a szomszédok jogos érdekeit stb. Szeme előtt csak az lebeg, hogyan
tudna mielőbb építési engedélyhez jutni, így aztán a kivitelezés közben
rendszerint eltér az engedélyezett tervektől, más megoldást vél használhatóbbnak.
Szájhagyomány útján terjedő információkban bízva sokszor úgy gondolja, ha már
rendelkezik építési engedéllyel, azt épít meg, amit akar, olyan
szabálytalanságokat követhet el saját jogosnak vélt érdeke érvényesítéséért,
amilyet csak akar. Nem hisz aztán a szemének, amikor szabálytalanságai
következményeképp az építmény (építményrész) bontását, vagy átalakítását
rendeli el az építésügyi hatóság, nem teljesítése esetében pedig azok hatósági
úton történő végrehajtására (kényszervégrehajtás) is sor kerülhet.
Legyünk türelmesek, várjuk ki az engedélyek jogerőre emelkedését
Sok építtető meg sem várja az építési engedélyt, illetve annak jogerőssé és
végrehajthatóvá válását, hanem „saját felelősségére" elkezdi az építkezést
építési engedély nélkül, bízva abban, hogy a „kutya sem veszi azt észre".
Az építésügyi hatósági ellenőrzés, avagy a jószomszédi feljelentés
eredményeképp aztán meglepődik a jogkövetkezményeken, és protekcióért,
kiskapukat keresve fűhöz-fához rohangál, hogy elkerülje a fennmaradási engedélyezési
eljárást, az építésügyi bírságot, avagy az esetleges bontás elrendelését.
Mindezek nyomán az ügyek nagy része nemhogy olajozottabban folyik, hanem időben
jobban elhúzódik, összekuszálódik, végül a közigazgatási bíróságon köt ki.
A hivatalnokok megvesztegetésével bűnrészessé válunk
Az építési engedély megszerzésének meggyorsítását, illetve az építés során
elkövetett szabálytalanságok elleplezését sok helyen úgy vélik megoldani az
építtetők, hogy pénzt ajánlanak fel az ügyintézőnek az ügy megoldásáért. Nem
gondolnak arra, hogy ezzel a Btk. szabályaiba ütköző cselekményt követnek el,
és ugyanúgy büntethetővé válnak, mint a pénzt elfogadó ügyintéző. Tudomásul
kell vennünk, hogy az építésügyi szabálytalanságok előbb-utóbb, de valamilyen
módon mindig kiderülnek, és ennek jogkövetkezményeit mindig az építtetőnek kell
viselnie.
A kivitelező mutassa be papírjait, referenciáit
Az építtető a kivitelező kiválasztásakor gondatlanul jár el, ha megbízásakor
nem ellenőrzi, hogy a szóban forgó szakmunka, építési munka végzésére a
kivitelező a szükséges megfelelő jogosítvánnyal rendelkezik-e, nem köt vele a
megbízás feltételeiről írásos kivitelezői szerződést. Így az épület elkészülte
után a kivitelezőtől még polgári peres eljárás keretében is nehéz számon kérni
az esetleges kivitelezési hibák, hiányosságok kijavítását, pótlását, vagy az
okozott kár megtérítését.
Fogadjunk műszaki ellenőrt, megéri az árát
Az építtető a kivitelezés folyamán – laikus létére – nem alkalmaz építési
műszaki ellenőrt, aki a nevében a kivitelezőt ellenőrizhetné és a szükséges
intézkedések megtételére még időben javaslatot tehetne. Építési műszaki ellenőr
hiányában az építtető nem képes ellenőrizni azt sem, hogy a kivitelező által az
épületbe beépített építési anyagok, szerkezetek, berendezések rendelkeznek-e
megfelelőségi igazolással. Nem tudja megítélni azt sem, hogy az építmény
kivitelezésében résztvevők rendelkeznek-e erre jogosultsággal, szakképesítéssel
stb. Meglepődve tapasztalhatja ezért, ha az építésfelügyelet a fentieket ellenőrizve
az építkezésen hibát, hiányosságot tapasztalva leállítja az építkezést, melyből
mind a kivitelezőnek, mind pedig az építtetőnek igen komoly kára is
keletkezhet.
Csak akkor költözzünk be, ha az engedélyeket megadták
Az építtetők többsége anyagi megszorulás miatt még a használatbavételi engedély
megszerzése, az építmény végleges befejezése előtt beköltözik, az épületbe. A
még befejezetlen, biztonságos és rendeltetésszerű használatra nem alkalmas
épület sok veszélyforrást tartalmaz (korlátok, elő- és belső lépcsők,
burkolatok hiánya élet- és balesetveszélyes, fűtés, nyílászárók, közművezetékek
hiánya a rendeltetésszerű használatot gátolja, stb.) Az építésügyi hatósági
engedély nélkül használatba vett épület esetében pedig komoly bírságot eredményező
szabálysértési eljárás folytatható le. Az építmény készültségi fokától függően
a kiköltözés elrendelése sem ritka.
|