KERESŐ Apróhirdetés Fórum Látogatóknak Cégeknek Szakmai rovatok Rólunk AKCIÓ
 
  Felhőkarcolók Budapesten?
 
Nagyvilág
Itthon
Új utakon
Lakásárak
Toronyházak Budapesten?
Biztonság -technika
12 Tipp - a burkolatért
Panelprogram
A falak
A tégla
Hotel
A jó hőszigetelésű tégla
A bélyeges tégla
A kovácsoltvas
Az első házunk
Az ácsmunka
Tetőkert
Öko
Oktatás
Építőanyag- ismeret
A szakmák

felhőkarcoló

    A klasszikus belvárosban lévő irodaházak folyamatosan vesztik el népszerűségüket, főleg a hozzájuk vezető zsúfolt tömegközlekedés és a kevés parkolási lehetőség miatt. Kalaus Valter, az Equis Ingatlantanácsadó Kft. ügyvezetője szerint ez a tendencia 5 éve tart és állandósulni látszik. „Budapest belvárosa – a világvárosokhoz hasonlóan - egyre drágább, s ráadásul mind nehezebb teljesíteni az itteni munkahelyekre közlekedők igényét, főleg a távolabbról érkező autósokét.”
Budapesten hat év alatt duplájára nőtt az irodák száma, területük lassan meghaladja a 2 millió négyzetmétert. Ezzel együtt a magyar főváros irodaállománya legfeljebb negyede a Bécsben működőknek. Bőven van fejlődési lehetőség a hazai irodai ingatlanpiac előtt, amely várhatóan döntően nem a belvárosban fog kibontakozni, hanem a vele mára szervesen öszenőtt szomszédos, illetve távolabbi városrészeken.

A Petőfi hídtól délre már épül a Duna két oldalán az Infopark újabb épülettömbje, a Millennium Tower második fázisa, a Haller Garden, illetve ezek közelségében a budai oldalon az Garden Office, Pesten pedig a Mesterpark, továbbá a Könyves Kálmán körúti Népliget Center.
A tervezett fejlesztések érintik a Csepel-sziget egyelőre csak készülő beruházásait, valamint a külső Soroksári út menti ingatlanok fejlesztéseit. A tervek nagyságát érzékelteti, hogy csak sziget északi csúcsán egy 200 ezer négyzetméternyi bérbe adható irodakomplexumot kívánnak építeni.
Teljesülni látszik Molnár László tíz éve tett jóslata. A Lurdy ház üzemeltetője annak idején kifejtette: „Az egykori vágóhíd és Ferencváros ipari körzete egészen a Dunáig, sőt azon túl is újra fog éledni. Irodák, lakónegyedek, szórakoztató központok fognak ide települni.”
Molnár úr további városrendezési terveire lehet, hogy emlékszünk, lehet hogy nem, minden esetre tény, hogy a városmagtól távolabbi új építésű irodaházak benépesülése együtt jár a belváros közlekedésének tehermentesítésével, parkolási gondjainak enyhítésével.

„A világvárosokban régóta jelen lévő trend, hogy friss levegőjű területekre összpontosítják az új építésű irodaházakat, és a belvárosokban azok cégek, követségek, ügyvédi irodák, pénzintézetek stb. maradnak, akik napi munkájához elengedhetetlen egy központi, belvárosi jelenlét” – mutat rá Kalaus Valter. „A belvárosban mindig lesz kereslete a klasszikus irodáknak, ám aki teheti, inkább kiköltözik innen, illetve egy városmagon kívüli irodaházban működteti belvárosi irodájának a háttérintézményét. Budapesten egy sikeres irodaingatlan trend elején tartunk, amely gyorsulni fog a jövőben, különösen azokon a területeken, ahol színvonalas irodákat nyitnak és megteremthető hozzájuk a közlekedés” – mutat rá az ingatlanszakértő.

Az új építésű irodaházak szóba jöhető helyszíneinek egy jelentős része már kijelöltetett, kérdés, hogy az ingatlanokat lakónegyedekkel, irodaközpontokkal közösen vagy önállóan, s azon belül toronyházakkal, netán felhőkarcolókkal népesítik-e majd be.
Az építészek, városrendezők lobbi erejüktől függően felhőkarcolókat, máskor emberléptékű irodaházakat emlegetnek.
A dél-pesti térség szomszédságában működő neves ingatlanberuházók egyike a Futureál Csoport, amely mint ismert, lemaradt ugyan a kormányzati negyed felépítésére szóló állami megrendelésekről, de Varga Judit értékesítési vezető szerint mindez nem jelent fennakadást a Corvin Sétány projektben szereplő irodaházaik megépítésében.
Az irodai ingatlanpiac trendjeiről legutóbb decemberben egy konferencián váltottak szót, többek közt megvitatták a Szigony utcában épülő 80 ezer négyzetméternyi iroda lehetőségeit. A tanácskozáson kértek fel néhány építészirodát annak megvizsgálására, hogy van-e a létjogosultsága Józsefváros Üllői úti környezetében egy magasháznak.

Varga Judit szerint egy toronyház nem rína ki Budapest látképéből. A főváros látványát jelenleg is hullámzó tornyok, tetők, kupolák teszik egésszé. Ugyan nem gondol New York-i felhőkarcolókra, de mint mondja, az építmények magasságával érdemes lenne játszani, akár a Szigony utcában is – természetesen a térség környezetéhez alkalmazkodva.
Arra az ellenvetésre, hogy egy belvároshoz közel fekvő toronyházban majd ezrek fognak dolgozni, akik reggelente és a munka végeztével közlekedni fognak, ezzel pedig jelentős zsúfoltságot okoznak az így is nyomasztó terheket viselő tömegközlekedési eszközökön, illetve autóikkal képtelenek lesznek használni az oda vezető utakat, így válaszolt:
„A Corvin Sétány helyszíne ebből a szempontból nevezhető akár ideálisnak: metróval, villamossal, trolival elérhető. Ugyanakkor egy magasház építésének része a parkolóház, amelyet kiegészíthet p+r parkoló, illetve a tömegközlekedés érdemi fejlesztése” – mutat rá Varga Judit. „A toronyházak okozta közlekedési gondokat például London belső kerületeiben úgy oldották meg, hogy szomszédságukban bérparkolóházakat építettek, továbbá az autós zsúfoltság csökkentését serkentve fizetőssé tették a gépkocsik belvárosi közlekedését.”

felhőkarcoló1

Horváth Franciska, a DTZ ingatlanforgalmazási vezetője szerint Magyarországon (egyelőre) nem adottak azok a jogi és építés-hatósági szabályozások, amelyek lehetővé tennék felhőkarcolók építését. „Ha majd egyáltalán épülhetnének ilyenek Budapesten, én például a Csepel-szigetet tartanám elképzelhető helyszínnek. ”- mondja. „Korainak tartom azonban itt is egy ilyen ötlet megvitatását, hiszen a környék tömegközlekedése (HÉV-fejlesztések, az 5-ös metró vonal) és a kommunális hálózat kiépítése előfeltétele annak, hogy konkrét projekt elképzelések születhessenek. Bár Dél-Pest lassan önálló ingatlan al-piacnak tekinthető, a Lágymányosi hídtól délre fekvő területek fejlesztéséhez még nem adottak a feltételek. Szívem szerint azt javasolnám az ebben a térségben érdekelt befektetőknek, hogy a terület végleges funkciójának meghatározására vonatkozóan várjanak döntéseikkel még négy-öt évet. Akkorra kiderül, hogy a főváros más pontjain most fejlesztés, illetve előkészítés alatt álló irodaprojektek beváltották-e az ingatlanfejlesztők hozzájuk fűzött reményeit, azaz a kereslet „felszívta”-e az ezek által nyújtott hatalmas új kínálatot.

A DTZ szakértője szerint az új építésű irodák mindig vonzóbbak, mint a régiek. Az esetleges átköltözések miatt vélhetően csökken a kilencvenes évek elején épített irodák iránti kihasználtsága, illetve várhatóan nehezebbé válik a fővárosban szétszórtan fekvő B és a C kategóriás irodák értékesítése. A kínálati oldalt bővíti majd ugyan a kormányzati negyed tervezett kiépülésével az odaköltöző szervezetek által üresen hagyott belvárosi épületállomány is, az állam által jelenleg használt ingatlanok jelentős része azonban eleve sem iroda céljára készült, így felújítások, újrafejlesztésük esetén - egyedi mérlegeléssel – akár eredeti funkcióiknak megfelelően például lakássá, akár más funkciójú épületté, például szállodává alakíthatóak, nem szükségszerű, hogy bérirodák maradjanak.
Visszakanyarodva arra a felvetésre, hogy Budapesten épüljenek-e és milyen magasságokig toronyházak, Kalaus Valter mondja: „Az üveg és acél épületek sokakat elkápráztatnak, de nem mindenkit. Jó néhány amerikai nagyváros lett világhíres toronyház nélkül, miközben óriási az irodai ingatlanpiaca. Budapest sem a felhőkarcolók városa, történelme, hagyományai ellentmondanak annak. A tizedik emeletnél megállhatunk. Egy tízemeletes irodaház is lehet gazdaságos, ha egyébként minőségi színvonalat nyújt az oda települőknek” – mondja Kalaus Valter. „Nem kell a felhőkarcolókat beleerőszakolni a jövő Budapestjének városképébe, amelyhez jobban illeszthetők a nem felhőkarcoló jellegű épületek.”

Az iPAGE ingyen elkészíti weblapját!